téli szünet...

Tegnap megkezdődött a téli szünet Helsinkiben... Ezt az egy hetet Helsinki felfedezésének próbálom szentelni, de a szervezetem ezt nem akarja szemmel láthatólag. Tegnap óta küzdök a torkommal meg egy kis gyengeséggel, levertséggel. Ezért tegnap csak egy röpke sétát tettem a város keleti részén, megtekintettem egy bevásárlóközpontot, és majdnem végigutaztam a metró teljes vonalát...
Ma sajnos fekvés volt a nap nagy részében, és vadul néztem a Jóban Rosszban archív részeit a neten. Délután azért erőt vettem magamon, nagyon jól tettem, mert kis túra volt a Finn Nemzeti Múzeumba. Már nagyon rég jártam az otthoniban, de ez most lenyűgözött. Hatalmas terület, és mindent megmutat a finn őskortól napjainkig. Az első tárlat tele volt kőkori, bronzkori és vaskori leletekkel, csontokkal, szerszámokkal, ez érdekelt a legkevésbé. Majd következett a középkor, a maga vallásosságával, sok szobor, istenkép, festmény, templombelső, freskók...Utána reformáció korabeli festmények, szobrok, főleg vallásos témákkal. Láttam temetési szokásokat bemutató emlékeket. Az egyik hatalmas élmény a barokk és a rokokkó részen volt: gyönyörű bútorokat, berendezett szobabelsőket, ruhákat állítottak ki. Volt olyan terem, ahol csak a falak nézésével töltöttem perceket, annyira szépen megfesették a mennyezetet meg a plafont. Fantasztikusan szép volt a trónterem is a maga monumentalitásával.
Egy nemzeti múzeum repertoárjából persze nem maradhatnak ki a földműveléssel kapcsolatos szerszámok, ruhák, élet bemutatása, de ez megint csak nem az a rész volt, ami elbűvölt volna. Sokkal inkább a 20. századi, utolsó tárlat. Láttam háborús évekbeli emlékeket, gyerekjátékokat, ruhákat, majd tárgyakat az 50-es évekből, és ez tetszett a legjobban. Azoknak az éveknek a jellegzetességei, amikor ugyan még nem éltem, de a szüleim mondjuk igen, vagy a nagyszüleim, és nincs olyan távol. Tetszettek a háztartási gépek, a ruhák, a kozmetikumok...A lehető legaprólékosabban igyekeztek bemutatni ezeket az időket, a sportolási szokásokon, könyveken, utazási szokásokon keresztül. Az utolsó rész pedig a Finnország 2000-ben címet kapta, és ez is nagyon tetszett. Kiállítottak néhány könyvet, CD-ket (pl. Darude - ki ne emlékezne a Sandstormra?), Pepe Jeans és Hennes ruhákat, gördeszkát, babaápolási szereket, újságokat, ételeket, kozmetikumokat. Úgy gondolom, ez méltó befejezése a kiállításnak, és keretbe foglalja a látottakat.
Ami még elbűvölt, azok a babaházak voltak...Egyszerűen gyönyörűek...Mindig is mániákusan szerettem a babaházakat...körülbelül olyan magas vitrinekben kaptak helyet, mint én...és ízlésesen berendezték: mini függöny, mini tapéta, mini szalvéta, égő lámpa, bútorok...Negyed óráig csak ezeket néztem...Muszáj visszamennem, és lefényképeznem minden egyes darabot, mert annyira szépek voltak!