húsvéti móka és kacagás...
Ahogy otthon mondanánk, tegnap rendesen elkaptam a fonalat...Az egész ott kezdődött, hogy nyugodt, pihenős, tanulós napot terveztem, de volt egy ebédmeghívásom Elodie-hoz, hogy együtt húsvétoljunk. Eddig ez persze teljesen rendben van. Az ebédből az lett, hogy ott töltöttem az egész délutánt 3-tól 7-ig, nagyokat beszélgettünk, hülyéskedtünk, és egyszer csak kipattant Stefan fejéből, hogy este házibulit csinál. Ez remek ötletnek tűnt, ugyanis hiába volt vasárnap, a szórakozóhelyek a szombati belépőket szedtek, és hamar elmúlt a lelkesedés, hogy kimozduljunk.
Szóval 7-kor haza, majd 11 körül újra vissza hozzájuk a becses kincsemmel, az üveg tekilával. Megtanítottuk Elodie-nak, hogy kell inni, és csak jöttek a körök egymás után...A következő lépés egy játék volt. Ajánlom minden barátomnak, hogy próbálja ki, gyakorolja szorgalmasan, hogy profivá váljon, mire hazaérek. A játék:
Leültök egy asztal köré, és annak tetejére helyeztek egy üveget (mindegy, hogy tele vagy üres, vagy félig tele, vagy félig üres), az üveg tetejére meg egy pakli kártyát. A játék lényege, hogy fújni kell egy levegővel a kártyákat, és minimum egynek le kell esnie. A fő cél minél többet úgy lefújni, hogy az utolsó a helyén maradjon. És ha már megvolt a szussz, akkor jön a következő, természetesen már kevesebb kártya van fent. Ő is fújja, de lehetőleg óvatosan, hogy ne ő, hanem a mellette ülő igyon. Mert ha lefújod az utolsót, nincs mese, inni kell! Ha nálad esik le, akkor te készíted a következő piát a következő körhöz, és te kezded a fújást. A kör alakja miatt előbb-utóbb mindenkire rákerül a sor.
Egész éjjel játszottunk, készültek vicces képek, és eléggé megfáradtunk. Utána már szigorítottuk a szabályokat, kéz használata nélkül kellett meginni a rövidet. Na, ez volt aztán igazán mókás! Meredek lett az éjszaka, 4-kor jöttem haza a tekilám nélkül.
Ma viszont már jó kislány leszek: nincs több mókás játék, nem iszom, nem megyek bulizni, csak tanulok, ahogy illik! :)))
Szóval 7-kor haza, majd 11 körül újra vissza hozzájuk a becses kincsemmel, az üveg tekilával. Megtanítottuk Elodie-nak, hogy kell inni, és csak jöttek a körök egymás után...A következő lépés egy játék volt. Ajánlom minden barátomnak, hogy próbálja ki, gyakorolja szorgalmasan, hogy profivá váljon, mire hazaérek. A játék:
Leültök egy asztal köré, és annak tetejére helyeztek egy üveget (mindegy, hogy tele vagy üres, vagy félig tele, vagy félig üres), az üveg tetejére meg egy pakli kártyát. A játék lényege, hogy fújni kell egy levegővel a kártyákat, és minimum egynek le kell esnie. A fő cél minél többet úgy lefújni, hogy az utolsó a helyén maradjon. És ha már megvolt a szussz, akkor jön a következő, természetesen már kevesebb kártya van fent. Ő is fújja, de lehetőleg óvatosan, hogy ne ő, hanem a mellette ülő igyon. Mert ha lefújod az utolsót, nincs mese, inni kell! Ha nálad esik le, akkor te készíted a következő piát a következő körhöz, és te kezded a fújást. A kör alakja miatt előbb-utóbb mindenkire rákerül a sor.
Egész éjjel játszottunk, készültek vicces képek, és eléggé megfáradtunk. Utána már szigorítottuk a szabályokat, kéz használata nélkül kellett meginni a rövidet. Na, ez volt aztán igazán mókás! Meredek lett az éjszaka, 4-kor jöttem haza a tekilám nélkül.
Ma viszont már jó kislány leszek: nincs több mókás játék, nem iszom, nem megyek bulizni, csak tanulok, ahogy illik! :)))
2 Comments:
At 5:57 du., Névtelen said…
zsu!
komolyan elgondolkodtattál ezen a helsinki-úton..
mi a mail címed?
At 8:50 du., ...zsu... said…
dani: zolyomizsu@yahoo.com, írj, ha gondolod!
Megjegyzés küldése
<< Home