egy tökéletes szülinap...

Szégyen és gyalázat, hogy ilyen sokáig nem írtam, de a múlt hét teljes egészében elrepült, vártam Ágit, aztán vele voltam, előtte meg sulis dolgok, cserediák-vacsi...De múlt szombaton elérkezett az a pillanat, amit meg kell itt is örökítenem! Április elsején volt ugyanis a francia lakótársam, Romain 23. szülinapja. Már a szemeszter elején megbeszéltük, hogy eme jeles alkalom tiszteletére bulit rendezünk neki. Egy ilyen buli mindig kábé 60 embert vonz, és sok-sok piszok marad utána, de még így is azt mondom, hogy megérte. Nagyon szervezetten zajlott minden: szerdán kikerültek a plakátok a házban, beszéltünk a szomszédokkal, hogy ne hívják a rendőrséget (mert ez itt szokás), ajándékot vettünk, kidekoráltuk a lakást lufikkal meg égőkkel, és vacsorát főztünk. Woitek most Lengyelországban van, úgyhogy mi négyen lányok, Ágival kiegészülve szervíroztuk a szülinapi vacsit: omlett, töltött virsli és palacsinta. Romain el volt ragadtatva. Aztán 10 óra felé elkezdett özönleni a tömeg, gyakorlatilag minden barátunk eljött, meg persze egy csomó ismeretlen ember is, akiket életünkben nem láttunk (Moszkva tér c. film utánérzése). Az még mindig rejély számomra, hogy a WC ajtó hogyan szakadt le, de nagyon jó buli volt. Sokan mondják, hogy a legjobb Pasila party volt ebben az évben. Sokat táncoltunk, iszogattunk rendesen (megvolt az első berúgásom - nem vagyok rá büszke, csak úgy mondom), beszélgettünk, és hip-hop vége is lett a mulatságnak. Vasárnap meg takarítottunk.
Most viszont következzen néhány kép a buliról, fordított időrendi sorrendben: Sajnos, itt már nem vagyok fotóképes állapotban, és jobbnak láttam az arcocskámat eltakarni...
Romain szülinapi puszija Petrától és tőlem.
És itt meg Norbival, akiről már írtam jó néhányszor. Ezen az estén egész jó viszonyban voltunk, és ez egy különösen aranyos kép rólunk...
Romain a lakótársak gyűrűjében...Kb. 60-szor köszönte meg nekünk ezt a bulit, és akkor éreztem igazán, hogy érdemes volt.
Ez még csak a buli kezdete, itt még nem volt ember-áradat, csak mi néhányan...
Szülinapi vacsi cserediák módra...A virsli az én művem volt, és el is fogyott az utolsó szálig. A Becherovkát meg Áginak köszönhetem, az is elfogyott az utolsó cseppig az éjszaka folyamán...