minden nap új varázslat...

Helsinki, meg az itteni életem magában is mindig tartogat valami meglepetést. Valamire mindig rá lehet csodálkozni. Most éppen a nyolcadik emeleti szobámból nézem az eget, és gyönyörű! A nap már lenyugvóban van, a horizont lilás, és csak úgy szép. Megnyugtató, harmónikus. Most, hogy elvileg jön a tavasz, még többször fogom ezt érezni. Tavasszal újra kell ismerkedni Helsinkivel.
De nem csak a város, hanem az élet is tele van meglepő új dolgokkal. Tegnapi "Back to the USSR" buli, ahol összesen egy embert ismertem, de mégis jól éreztem magam, ettünk orosz palacsintát, ittunk orosz vodkát, orosz zene szólt. Újdonság volt tegnap, hogy 2-3 hónap után először kellett németül beszélnem, mert az új periódusban felvettem ezt a tantárgyat. Kihívást jelentett egy mondatot megformálni. De a végére belejöttem, és még tetszett is. Van vagy 3 új tantárgyam, és mindegyik egy új kaland.
Ma eldöntöttem, hogy az egyik tárgyból a magyar rendszerváltásról fogok prezentálni, főleg a kultúrális hatásokra kihegyezve.
Meglepődöm néha magamon, a reakcióimon, a viselkedésemen...Úgy érzem, pozitív irányba változtam. Nem tört le a téli hideg és depresszió, többet mosolygok, mint otthon. Nyitott vagyok mindenre, legyen szó új emberek megismeréséről, vagy egy hirtelen sítúráról.
Ma elment a csoport nagy része Lappföldre. Nem bánom, hogy maradtam, de üres a lakás nélkülük. A hétvége nagy részében csak Kaijal leszünk itthon. Program persze lesz bőven, de hiányozni fognak a többiek. Néhányukat nagyon kedvelem. Sokat lehet tanulni mindenkitől. Azon túl, hogy nyelvi trükköket ellesünk egymástól, nagyon jó beszélgetni...Mindig van miről. Kezdem érezni a kötődést az itteniekkel. Most ők a bázis, de nem felejtem el az otthont sem.

(már csak 8-at kell aludni, és itt lesz Ágica, 2 hét múlva pedig Timi is!)