fotóalbum...

Tegnap már nekiugrottam egyszer annak, hogy feltöltsem a legújabb képeket, de a rendszer felmondta a szolgálatot, és a hozzászólásom elszállt. Na, sebaj, a hétvégét úgyis a technikának szenteltem, fantasztikus prezentációkat gyártottam ipari mennyiségben, de persze azért jutott idő másra is. A tegnapi napot például Suomenlinna szigetén töltöttem, immár negyedszerre látogattam el oda. Az idő mesésen szép volt, 18-20 fok körüli napsütés (állítólag ez nagyon ritka itt májusban), mi meg Kaijal felkerekedtünk. Következzen néhány kép! Ez az induláskor a hajón készült, már nagyon be voltunk zsongva...Ilyen időben egyébként lehetetlen otthon maradni, és tanulni, egyszerűen érzi az ember, hogy menni kell. Hát mi mentünk.
Ez meg már a szigeten...Kicsit az időrend nem stimmel, de sosem tudom rendesen felrakni a képeket. Szóval ez már azután volt, hogy bele-belemártottam a lábamat a tengerbe, hogy megszokjam, hogy annyira hideg, hogy olyan, mintha apró tűvel szurkálnák a lábfejem. Ez egyébként az egyik kedvenc képem.
Itt pedig Kai barátnőm ücsörög a sziklán. Kivételesen nagyon bátor volt, hogy átugrott erre a kőre, én nem mertem, de lelkesen fényképeztem őt, hogy el ne mulasszuk a történelmi pillanatot.
Az első érintések, az első próbálkozások a tengerrel 2006-ban, Helsinkiben. Az arcom mindent elárul...
Itt már azért nagyobb a mosoly. Hiába, egyszerűen nem tudom megállni, ha víz közelében vagyok, hogy ne menjek bele. Imádom a tengert mindenhol, délen, északon, bárhol, bármikor!
Kilátás...Hát nem gyönyörű? Békés, nyugodt, madárka a háttérben...A kényelem szigete.
Kilátás 2. Hihetetlen, hogy ilyeneket láthatok, tapasztalhatok itt. Több hónap tél után tiszta nyári időben egyszerűen fantasztikus Helsinki. Nem mintha eddig nem imádtam volna...
Kaijal fekszünk a fűben a piknik után...vagy közben?
Ez a kép pedig illusztráció a Vappu 2. részéhez. Ilyen volt a hétfői piknik Elodie-val, Laurával és velem...
Bocsánat, hogy nem sikerült rendesen feltöltenem, nem tudom, mi történt, a lényeg az, hogy ilyen Helsinki, amikor Vappu van, és mindenki az Esplanadin tengeti a napot. Persze, nekünk magyaroknak ez nem újdonság, hozzá vagyunk szokva a tömeghez, de nekem itt 4 hónap után furcsa volt...Meglepő, mert itt soha sehol nincs tömeg.
Indulunk a Vappura: Laura, Elodie, Vincent (Elodie barátja) és szerénységem...
Ez a két kép kizárólag azért került fel, hogy megmutassam az otthoniaknak, hogy hogyan kell ezt a játékot játszani, mert lehet, hogy az instrukciók anno nem voltak elég világosak...Tehát, adott az üveg, tetején a kártyák, és csak fúúújni kell...
Itt meg a büntetés: kéz nélkül meginni, ami a pohárban van. Több kép sajnos nem kerülhetett fel, az okok szerintem világosak. De ez egy nagyon jó buli volt. Ha valaki nem emlékezne rá, akkor a húsvéti hozzászólásoknál írtam róla bővebben!